Psalms 65

Szorongatott király imája

Az éneklőmesternek hangszerre: Dávidé.1Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre. ^a 2E föld széléről kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem innen a sziklára, a hova én nem jutok. 3Mert te vagy az én menedékem, s erős tornyom az ellenség ellen. ^b 4Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá! Szela. ^c 5Mert te, oh Isten, meghallgattad az én fogadásaimat; a te neved tisztelőinek örökségét megadtad nékem. ^d 6Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékről nemzedékre nyujtsd. ^e 7Isten előtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hűségedet rendeld ki, hogy őrizzék meg őt. ^f 8Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy beteljesítsem az én fogadásaimat minden napon. ^g 9

Csendes reménység Istenben. Az emberek hiábavalósága

10Az éneklőmesternek, Jedutun szerint; Dávid zsoltára. ^h 11Csak Istenben nyugoszik meg lelkem; tőle van az én szabadulásom. ⁱ 12Csak ő az én kősziklám és szabadulásom; ő az én oltalmam, azért nem rendülök meg felettébb. ^j 13Meddig támadtok még egy ember ellen; meddig törtök ellene valamennyien, mint meghanyatlott fal és dűlő kerítés ellen? ^k